Egy jezsuita szerzetes könyvet írt a nőkről. Miért fontos – és mitől provokatív ez? Hát először is, a témája miatt, mert a könyv olyan lányokról és nőkről szól, akik a halált választották. Egy pap, aki a nőkkel és a halállal foglalkozik... Nincs ennél provokatívabb dolog.
A német Bert Hellinger katolikus misszionáriusként működött 16 évig Afrikában a zuluknál. Később megalkotta a családállítás módszerét. Hogyan néz ki, ki szereti, és ha nem szereti, miért nem szereti? – ezt kérdezzük írásunkban.
A nők sokat járnak jósnőhöz. Mindig a jövőt kutatják. Pedig néha elég lenne megérteni a múltat, ami segíthet megismerni önmagunkat. Mert önmagunk megismerése a legfontosabb. Vigaszt ígér a Hellinger-féle családállítás.
Ezer trauma éri a mai nőt. Hogyan mászhatunk ki a gödörből? Azt mondják, mindig az tud jó tanácsot adni, aki maga már átment hasonló megpróbáltatásokon. Mint riportalanyunk, Ági, aki mosolyog, mint a napocska, és azt állítja: van kiút.
Nemcsak a művészeknek kell az alkotói folyamat, hanem mindenkinek. Nőknek és férfiaknak egyaránt. Hiszen mindegyikünkben benne van az az ösztön, hogy újat hozzunk létre, újat alkossunk a világnak.
A fiatal anyukának kissé kendőzetlenül teszem fel a kérdést: Hány éves vagy? Tetszik, hogy nyílt, nem szégyenlősködik, nem szabadkozik, és nem mondja, hogy „már annyi” meg „ó, ez sok…”. Úgy érzem, Andi helyett most Doktor Derzsi rendel, és vallatni kezdem.
Írásai rólunk, nőkről szólnak. És megdöbbentő bölcsességről árulkodnak. Honnan ez az érzékenység, ez a különleges látás – kérdezem Marjai Judit fotográfust, modellt, írót.
Van, akihez útitársul szegődik a szerencse, és szinte minden sikerül neki, másokra csapásokat mér. Saját sorsa elől senki sem menekülhet, abban kell megtalálnunk a boldogságot. Még akkor is, ha nehéz.
"Az ünnep szentsége felvizeződik, ha nem vigyázunk. Meg kell tanulnunk a karácsonyt, ha annyi mást elvesztettünk is az évek sodrában, tündököljön ez az ünnep a régi fényben, bármennyi kétely is támadt ránk útközben."