Csendesen araszoltunk felfelé, és egyszer csak előttünk voltak a fenyők, kicsik és nagyok, a fenyők fölött pedig a kápolna. Ilyen szépet még nem láttunk. Az angyalok vezettek bennünket...
A Csallóköz egy ősi hagyományokkal bíró vidék. A gasztronómia, a kertészet és az élelmiszerkészítés is nagy múltra tekint vissza a szigeten. Van azonban néhány foglalkozás, ami eddig rejtve maradt.
Az ember vagy a hulladékmentesség híve, vagy egyáltalán nem törődik vele. Ez a két véglet van. De mit tehetnek a falvak, amelyeket lassan szigorú uniós előírások késztetnek okos hulladékgazdálkodásra?
A tiszta kék ég alatt, a zöldbe borult dombok közt, kacskaringós utcákon kicsi házak és rendezett udvarok nyúlnak le egészen a hegyig. Ám ebben a faluban nincs üzlet... Se más… Két hónapig elzárásban éltünk: vajon ki vásárol be az itteni kis öregeknek?
Manapság nehéz olyan diófát találni, amelyen a legjobb esetben is ne lenne a termés fele fekete. Erről pedig egy amerikai „import” tehet, mégpedig a dióburok-fúrólégy.
A nyáron Ján Rajtár régész négy ovális pillér maradványaira lelt a kollégájával a Leányvárban... Ám nem ez a legnagyobb hír, van ennél nagyobb is: idén felvonták Izsán az UNESCO zászlóját. Az izsai Leányvár ezentúl az UNESCO világörökség része.