Góra Róbert mezőgazdász és állattenyésztő a szó legnemesebb értelmében. Szívvel-lélekkel végzi a munkáját. Róbert számára ipolyszalkai farmja és állatai a mindenséget jelentik.
Élnek köztünk emberek, akik nyitott szemmel és éles objektívvel járnak, s képesek meglátni a körülöttük lévő világ varázslatos kincseit. Szenvedélyük, a természetfotózás és egy közös cél köti össze őket: megmutatni mindenkinek a hajdanvolt Aranykert színes örökségét.
Bős mellett, a Dunától nem messze, az Ercsédi útnak nevezett területen vártak bennünket a láncfűrésszel felszerelkezett férfiak. Nem volt kockás ingük, sem hosszú deres szakálluk, mégis favágásra indultak. Mi pedig velük tartottunk.
Ingerszegény világunkban úgy vártuk a mesebeli hótakarót, mint még soha. Hóval együtt lett értelme a télnek, született meg szívünkben a remény, hogy van még szépség ebben a világban.
Vajon lesz nyári szezon? Lehet majd utazni? Visszaáll a turizmus már idén nyáron? A kérdésekre Dobre Anett próbál válaszolni, aki évekig telepített idegenvezetőként dolgozott Görögországban.
A csallóköziek mindig is tudós halászok hírében álltak. Annak, aki ismerte a víz titkait és a halak járását, egész évben nagy fogásban lehetett része. Még a jégpáncélba öltözött folyó is megjutalmazta őt.
Megbizonyosodhattam róla, hogy a néptánc kortalan: lehetsz gyermek, kamasz vagy épp a negyedik x-eden is túl, sosincs késő elkezdeni. A bősi Aranykert néptánccsoport próbáján vendégeskedtem.
"Karácsony előtt bizony kukucskáló angyalkák szállnak le a Földre, bekukucskálnak minden ház ablakán. Azt lesik, hol laknak a jó kisgyerekek, akik megérdemlik a karácsonyi ajándékokat."