A karácsony a nyugati civilizáció konzumkoronájának legékesebb ékkövévé nőtte ki magát. November elejétől kezdve mást sem hall az ember, csak azt, hogy hogyan legyen tökéletes a karácsony.
Mit meg nem adnék azokért a gondtalan nyarakért, amikor a lesült arc, a tucatnyi szúnyogcsípés még nem zavart. Amikor a tábortűznél elégetett szalonnánál finomabb ételt elképzelni se tudtunk, a napok pedig végtelen fürdés, bringázás és jégkrém-, dinnye- meg kukoricaevés körforgásává olvadtak egybe.
Lépjünk be egy olyan világba, ahol nem gondolunk a kalóriákra, a porcukor sem az ellenségünk, a lekvár pedig lefolyik az állunkon. Vegyünk fel álarcot, és...
"Amikor ráébredünk, hogy jelenlegi tulajdonságaink, környezetünk, képességeink és fizikai állapotunk mind a múltbeli gondolkodásunk eredményei, némi fogalmat nyerhetünk a tudás értékéről."