Vajon mi jó testvérei voltunk és vagyunk egymásnak? – töprengtem a „nővérek” címkével ellátott emlékeim között kutatva. Civakodást, hisztit, duzzogást kerestem. Megdöbbentett, hogy semmi ilyesmit nem találtam...
Ma van augusztus 20-a, Magyarország születésnapja. Miközben az idei ünnepről merengtem, egy igazán kedves emlék kúszott be gondolataim közé. Egy kedves emlék egy régi augusztus 20-áról...
A fiókrámolós takarítás meredek érzelmi hullámvasút. Sosem lehet tudni, hogy éppen valami kacatot találunk-e, vagy olyasmire bukkanunk, amitől hirtelen visszarepülünk életünk egy olyan pillanatába, amiről már kezdtünk megfeledkezni, pedig életre szóló élmény volt.
Nagyanyám szokta mondogatni, hogy egyszer majd én is férjhez megyek, aztán elkezdődhet az életem. Mert a nő boldogsága attól függ, hogy férje van meg gyereke. Ezek szerint magamban nem is lehetek boldog...
Manapság természetesnek vesszük a kulturált illemhelyek létezését. Nehéz elhinni, de még mindig vannak olyan helyek a világon, ahol az öblítős vécé maga a csoda.
Az életben nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet mondok, de visszasírom azokat az időket, amikor a főműsoridős híradóban szó szerint ez a hír szerepelt: levágott lábujjnak hitte a krumplit. Olyan egyszerű és szép idők voltak!
Ő a leghíresebb bajor hercegnő! Láttuk már bájos mesefiguraként Disney-hercegnőkre hajazó kalandokba keveredve. Romy Schneider alakításában elragadó, életvidám, ugyanakkor felelősségteljes nő. De milyen lehetett valójában a leghíresebb bajor hercegnő, Sisi?
Áprilisban volt 110 éve, hogy elsüllyedt a világtörténelem talán leghíresebb hajója, a Titanic. Bizarr módon ezt a 269 méter hosszú, elsüllyeszthetetlennek titulált óceánjárót éppen az tette ismertté, hogy 1912-ben jéghegynek ütközött, s körülbelül másfél ezer emberrel a fedélzetén a hullámsírba veszett.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."