Minden külön értesítés helyett: a megyeri termálfürdőből eltűntek a magyar feliratos információs táblák. Összehasonlításképpen: a harminc kilométerre fekvő győri állatkertben szlovák nyelvű táblák tájékoztatják a szlovák anyanyelvű látogatókat.
Ez most ilyen „bezzeg az én időmben” gondolatmenet lesz. Öltözködés terén nem sokat változtam tinikorom óta, hiszen a ruhák még mindig csak annyit jelentenek számomra, hogy ne legyek pucér nyáron és ne fázzak télen. Ami pedig a legfontosabb: legyenek kényelmesek!
A 19-20. század fordulóján élt egy vállalkozó kedvű amerikai újságíró, bizonyos Nellie Bly. Nellie először bevackolta magát egy elmegyógyintézetbe, hogy írásaiban leleleplezze az ott uralkodó embertelen körülményeket. Ám nem ez nem volt a legmeredekebb vállalkozása: Bly-t megihlette Verne regénye, ezért úgy döntött, hogy 80 nap alatt körbeutazza a Földet.
Nem volt még olyan karácsony a családban, hogy a puccba vágott fa télillatú ágai alatt ne lapult volna legalább könyv. Nálunk otthon annyira az ünnephez tartozik, mint, mondjuk, a szaloncukor vagy a mandarindömping.
Huszonnyolc éves vagyok, és december 6-án adventi kalendáriumot hoz nekem a Mikulás. Ilyenkor egyszerre hat ablakot nyitok ki, és boldogabban falom a csokit, mint a kölykök.
Amikor először hallottam arról, hogy a nőket sérti, ha tündérnek vagy édeskének szólítják őket, felvontam a szemöldökömet. Arra jutottam, hogy túl sok ma a mimózalélek, aki bolhából elefántot csinál. Ezért kinevettem a kekeckedőket. Egészen a múlt hétig.
Sápadt délelőtt terpeszkedik a temető felett. Talán szokatlannak hangzik, de a mécsesek, a koszorúk és a virágok mellett ilyenkor a temetőnk két szemeteskonténerét is szemmel tartom, mert azoknál pontosabban semmi se dokumentálja hitelesebben az ünnep lefolyását.
A halottak napja az egyik legszebb ünnepünk. Gyertyafénnyel és az emlékezés virágaival tisztelgünk elhunyt szeretteink előtt. Az utóbbi években azonban nehéz nem észrevenni, hogy halottak napi ünnepünk időszaka meglehetősen melankolikusnak tűnik más országok tradícióival szemben.
Tudjátok, hogy kik voltak a „kanárinők”? A háború alatt a nőknek nem kellett már szelíden pislogni, kiragadták őket az otthon falai közül, hogy a fegyvergyárakban robotoljanak.
