Helytálló-e a mondás, miszerint a negyven az új harminc – vagy ennél azért összetettebb feladat megélni testünk és lelkünk változásait? A kérdést Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal fejtegettük.
Plumet Renáta lelkében magyar és francia zászló lobog. Az 1986-os Csehszlovákiában nagyot álmodott, s kiment Franciaországba. Ma a két kultúra egymásba fonódik Renáta szívében – magyarként beszél, de franciaként gondolkozik.
Színekkel az önismeret és az egészség útján. Az alkotást terápiaként is lehet használni. Nógell Ürögi Klára pszichológus a Katarzisz-módszert alkalmazza munkája során.
Ha már eljátszottatok a gondolattal, hogy ceruzát és ecsetet ragadtok, s kivonultok a szabadba, adunk hozzá pár ötletet. Fekete Magdi írása átlendít benneteket a kétségeken, és szó szerint kirángat a gödörből.
Juhász Anna irodalmár a magyar irodalmi élet egyik legsikeresebb szervezőjeként tevékenykedik. Hogyan küzd meg a felé irányuló irigységgel és féltékenységgel, mit jelent számára nőnek lenni?
A nők évszázadokon keresztül nem kaptak lehetőséget arra, hogy bebizonyítsák: helyük van a közigazgatásban. Összeállításunkban olyan polgármesterekkel beszélgettünk, akik nőként egy egész falu sorsát vették a vállukra!
Lili gyakorló osztályfőnök, az Estendøn zenekar énekesnője, nem utolsósorban pedig egy gyönyörű kislány édesanyja. Ismerjünk meg egy hamisítatlan, 21. századi polihisztort!
Hallottak már Torma Zsófiáról? Le merném fogadni, hogy olvasóink többsége számára ismeretlen a neve. Ez pedig nagyon szomorú – és egyben méltatlan is e csodálatos hölggyel szemben.
Kedves, kiegyensúlyozott: látszik, hogy révbe ért. Holocsy Katalin, a Komáromi Jókai Színház művésznője kicsit még örül is annak, hogy ezúttal nem a színészi hivatásáról kérdezzük, hanem a másik – talán még fontosabb – szerepéről: az anyaságról.
Ferdics Bélának már a kisugárzása is ízig-vérig művészembert sejtet. Mi hajtja az alkotót, s egyáltalán mikortól mondhatjuk valakire, hogy művész? – kérdeztük tőle.