Több mint mese egy „hazatért” faluról! Egy orvos és egy beteg katona oldotta meg az egyik kedves kis falu gyászos Trianonját. Sokadik példa a történelem során, hogy nem csak a „nagyemberek” írják a sorsunkat, olykor a „kisemberek” is felülírják a szabályt.
A „koronaszörny” átrajzolta a gyermekeink életét. A kisgyermeknek mesébe bújtatják a fő gonosztevőt. Ez a szörnyecske fogócskázni szeretne velünk, és a „játék” során mindenkit el akar kapni. Mi pedig cselesen elbújunk előle, és minden nyomot eltüntetünk egy alapos kézmosással.
„Most segíts meg…” Az imádság betegség elleni orvosság! Otthon a kanapén várjuk a megváltást, és panaszkodunk, hogy nem akar eljönni. Imádkozzuk a rózsafüzért, mint az idős nénik, akik a hitből építenek erős várat maguk köré.
Margit néni még azt a női generációt képviseli, amelyik nem magáért imádkozik a templomban. Nem rúzsozta a száját, a családot mindig kiszolgálta és magánál előrébb sorolta.
Könnyen beszél az az életről, aki egészséges, aki rendezett és gondtalan körülmények között él. De mi van akkor, ha valakinek egyik pillanatról a másikra megváltozik az élete?
Ítélkezünk, és a nem szoptató anyákat önzőknek tituláljuk. A lelkiismeretes anyukák azonban sokszor rémdrámát élnek át, hogy bebizonyítsák, ők igenis jó anyukák. A saját bőrömön tapasztaltam!
Nem is tudom, hol kezdjem el a „mi” közös történetünket. Az igazat megvallva, azt hittem, hogy a gyermekvállalás hipp-hoppra sikerül, hiszen minden barátnőmnek olyan könnyen összejött.
"Van a karácsonyban valami, ami újra meg újra visszaröpít magunkhoz, az emlékeinkhez, vágyainkhoz, egész gyermeki lényünkhöz, amellyel még mindig tágra nyílt szemmel, ámuldozva várjuk a csodát a titokzatos ajtó mögött."