Nálunk, az Új Nőben laknak – s télen csak igazán! S nincs tél vadmalac, sőt, albínó malac nélkül: igazi téli vadhajtáson is részt vettünk, vaddisznót űztünk. Íme!
1799 nyarán egy szerb szőlősgazda különleges kincsekre talált a földjén. A páratlan tárgyak több mint kétszáz évvel a felszínre bukkanásuk után még mindig lázban tartják a kutatókat. Ki lehetett a kincs gazdája, hol és mikor készülhetett? S vajon ki, mikor és miért rejtette el az értékes aranyedényeket?
Van egy hangulatos kisközség a Duna szomszédságában. Amitől különleges, hogy tettre kész hölgyek lakják, akiket összetart a falujuk iránt érzett szeretet. Interjú a csallóköznádasdi klubosok vezéregyéniségével.
Forgatom a 70-es, 80-as évek nagy hírű csallóközi éttermeinek étlapjait. Már az előételek is meglepőek: több helyen is tíz deka gépsonka vagy épp Turista szalámi mustárral. Így éltünk, ezt ettük!
Sokat írtam már az egykor az egész Csallóközt behálózó dunai ágvízrendszerről. Azonban egy napsütéses szombaton jött el az ideje, hogy vízre szálljak, s magam is megtapasztaljam Kukkónia vízi ösvényeinek titkait.
De Sade márki még szerencsésnek is mondhatná magát, hiszen nagyon keveseknek adatik meg, hogy nevük az egész világ szókincsét gazdagítsa. A szadizmus szavunk ugyanis az ő nevéből származik.
A lassú folyású vizek partjai mentén vagy a lápos, mocsaras területeken télvíz idején sem voltak tétlenek a férfiak. Mára a nád már kiment ugyan a divatból, azonban Bősön még találni olyan férfiakat, akik értik a nádvágás mesterségét.
Sokan arra beszélik ki magukat, hogy nincs kivel menni. Ha a férjünk nem akar, beszéljünk össze a barátnőnkkel, testvérünkkel, a szomszédasszonnyal, esetleg a lányunkkal, vagy vigyük magunkkal az egyik unokánkat.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."