Mostanában elég gyakran szóba kerül az önimádat, közkedvelt szóval a nárcizmus. Milyen megnyilvánulásai vannak ennek a személyiségzavarnak? Miből vehetjük észre mégis, hogy nárcisztikussal van dolgunk?
Gyakran úgy érezzük, a bőrrel akpcsolatos panaszok mindig akkor jelennek meg, amikor a legkevésbé kellene: egy fontos prezentáció előtt, vagy amikor végre szabadságolunk és elutazunk, esetleg egy nagy projekt befejezésekor…
A rákos betegek vagy más súlyos betegségben szenvedők gyakran hallanak ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket: „azt hiszem, ez a betegség figyelmeztetni akar valamire”, „ez annak a jele, hogy lassítanod kell”, „változtatnod kellene az életeden”.
Sok nő úgy vizsgálja a mellét, hogy csomót ne is találjon. Ebben akkor következik be változás, amikor a vizsgálgatás során olyan csomókat tapint ki, amelyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ki ne vágyna szép fehér gyöngyfogakra? Írásunkban a tévutakat járjuk körbe. A fogorvos manapság nem olcsó mulatság, egy látogatás is már nem kevés eurónkba kerül: ezért jól gondoljuk meg, kire bízzuk fogaink egészségét.
Mit tegyen a szülő, ha sor kerül a kényes kérdésekre? A pszichológus szerint egyszerűen megoldható a dolog: csak arra válaszoljon a szülő, amit a gyerek kérdez. És a gyerek korához illő legegyszerűbb magyarázatot adja.
Aki nemcsak pár napra, turistaként látogat el Skandináviába, hamar észreveszi, hogy az északi szülők lazábban nevelnek, mint mi. De mégis melyek azok a főbb nevelésbeli különbségek, melyek kulcsként szolgálhatnak a boldogsághoz?