„Van gyerekük?“ – kérdezik tőlem sokszor. Mindig azt kell válaszolnom: nincsen. De ugyanúgy mondhatnám azt is, hogy volt. Csak meghalt. Mintha kést forgatnának a szívemben.
Manapság is rengeteg szerelmi drámáról hallunk, régebben azonban sokkal jobban takargatták a félresiklásokat. Egy idő után azonban mindenkiből előtörnek a régi sérelmek. Egy olvasónk megosztotta velünk életének kalandos történetét.
A nők elférfiasodtak, az apának nincs tekintélye, a gyerekek boldogtalanok… A cseh pszichológussal, Jiřina Prekopovával készített interjú bejárta a sajtót. Lássuk a legmarkánsabb gondolatait.
Amikor történelemkutatóink a 18. században foglalkozni kezdtek a kérdéssel, azt gondolták, hogy török eredetű népcsoport vagyunk. Nyelvészeink viszont egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű.
A fiataloknak megmutatjuk, milyen volt az, mikor még levelet írtak az emberek. Mert gyönyörűszép volt, illatos levelek mentek és jöttek, teli nagy érzésekkel vagy sokatmondó üdvözletekkel.
Farsang, karnevál... Tömeg, színes kavargás, bolondozás... A karneválok karneválja, Velence: méltóságteljes hölgy lejt lovagja karján; a tenger csapkod, a tömeg éljenez, a vidámság nem ismer határokat...
Ujjongás. Ez a szép szó fejezi ki legpontosabban azt az érzést, amely tavasszal tölti el egész valónkat. Jön a tavasz, vége a bezártságnak, az örökös félhomálynak, végre szikrázik a nap, zsengék, üde zöldek a növények.
"Karácsonyi ajándék ötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, a partnerednek szívesség, mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek egy jó példa, magadnak tisztelet."