Berzéte, a Sajó-völgy egyik legrégebbi települése Rozsnyótól alig néhány kilométerre fekszik. A 18. században a Máriássy család férfitagjai szinte egymás mellé építették ide a kastélyaikat.
A tallósi Esterházy-kastélyt történelme során többször töltötte be gyerekzsivaj. S nemcsak kis grófocskák és grófkisasszonyok szaladgáltak a parkjában, de az évek folyamán az épület sok más gyermeknek is otthont adott. Ó, ha mesélni tudnának a kastély falai!
Édesanya és fia ül velem szemben. Lelkesen mesélnek, szinte egymás szavába vágva, befejezve a másik gondolatait. Süt róluk a boldogság. Nem mások ők, mint Érdi Tamás zongoraművész és édesanyja, É. Szabó Márta.
A fenntarthatóság nem csupán egy korunkban divatos kifejezés, sokkal inkább sürgető szükségszerűség – vallja az Ausztriában élő tájépítész, Kulmon Angelika, aki szenvedélyesen dolgozik a környezettudatos jövő megvalósításán.
Zsong az osztály, gyülekeznek a felnőtt diákok. Szép hivatásra vállalkoznak, hiszen gyerekekkel foglalkozni – minden nehézség ellenére – hálás feladat. Jól tudja ezt Szabó Edit, a szenci Közgazdasági és Pedagógiai Szakközépiskola tanára...
Egyre több nő íjászkodik, s Bogár Valéria a legelsők között van. A Bogár házaspárt Japántól Törökországig arról ismerik az íjásztársadalomban, hogy amelyik versenyen elindulnak, azt megnyerik. Marcelházán pedig egymásnak adják a kilincset az íjász barátok a világ minden tájáról. Egy csapat, egy szellem.
„Az történt, hogy a kora délutáni filmvetítésen ketten ücsörögtünk a nézőtéren. Megnéztem a legújabb Bridget Jones-filmet.” Novák Zita szentimentális gondolatai.
"Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk."