A legtöbb nő kiváló érzékkel és leleményesen tudja dicsérni a gyerekeit, a barátnőjét, a kutyáját, sőt a férjét is. Csak akkor van bajban, ha magáról kell jót mondania. Főleg leendő munkaadójának!
Van-e remény arra, hogy a békétlenség, háború, erőszak véget érjen? Egyre többen – köztük művészek, tudósok, gondolkodó emberek – vélik úgy, hogy egyetlen esélyünk van. Lehetőséget kellene adni arra, hogy a női energiák is működhessenek.
A Holdhoz mint égitesthez már ősidők óta különleges kapcsolat fűzi az embert. Ciklikusságát legfőképp a női működésben ismerhetjük fel, így kulcselem lehet annak megértésében.
Egy hétköznapi, ironikus jelenet mutatja meg, hogyan fonódik össze a tudományos munka és a mindennapi tehercipelés. Történetünk finoman, mégis élesen világít rá a nők láthatatlan szerepeire és az előítéletek működésére.
A történelem folyamán mindig változott az emberiség véleménye arról, hogy a természet milyen tulajdonságokkal ruházta fel a női és férfinemet. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az „igazi“ férfinak és „igazi“ nőnek?
Nekem ez a vers az egyik erdélyi lány szövegeit juttatja eszembe, akit vert a férje, s aki az oldalán részletesen leírta, milyen szemrehányásokat kapott tőle. Szabó T. Anna költészete a női létről.
Sokan erőszakosnak képzelik a feministákat. Végül is mi ellen lázadnak? – kérdezi sok férfi. Hiszen ma a nők éppúgy tanulhatnak, dolgozhatnak, sőt, félreléphetnek, mint a férfiak. Akkor mit szeretnének elérni napjaink feministái?
Mennyi tiszteletet és hódolatot kapnak a nők a mindennapokban? Vajon mindig előre engednek-e minket az ajtón, bókolnak-e nekünk, cipelik-e helyettünk a bevásárlótáskát, kapunk-e még piros rózsát? És ha igen, vajon mi, nők mennyire becsüljük az „igazi úriembert”?
Miért szeretik a nők a nős férfiakat? Ki tudja. Se nem vonzóbbak, se nem szórakoztatóbbak, mint a nőtlenek. A kapcsolat perspektívájáról nem is beszélve...
Vajon hogyan éltek és szerettek a római birodalom katonafeleségei nálunk, a limes mentén? Tudjuk, hogy mikor Komáromban járunk, ugyanazt a földet tapossuk, melyen egykor a római katonafeleségek eloldották a sarujukat?
"Jézus Krisztus karácsonykor nem egy csomó mennyei kütyüvel jött közénk, hozhatott volna Józsefnek láncfűrészt, Máriának habverőt, ehelyett ő maga volt az ajándék."