A szeptember sokaknak egy új kezdet ígéretét hordozza: olyanokat, akárcsak az újévi fogadalmak. Miért akarjuk mániákusan újrakezdeni az életünket és megváltozni? Mikor és hogyan lehet valóban jól csinálni az újrakezdést?
Elég egy kattintás, és máris átléptük a valóság küszöbét. Persze ugyanúgy, mint a valós életben, a világhálón is képviselteti magát az összes embertípus. És ezzel együtt az élet valamennyi árnyoldala: a pornó, a pedofília, a bűnözés, a terrorizmus, és az összes abnormalitás.
A nemi életben nem szeretünk tolakodóak lenni, nem szeretjük ráerőltetni magunkat a másikra. Ha érdektelenséget tapasztalunk, nem erőszakoskodunk, úgy teszünk, mintha mi is aludni akarnánk. És azt reméljük, talán holnap... vagy holnapután... De mi van akkor, ha hiába reménykedünk?
A szépészeti beavatkozásokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él a köztudatban. Rovatunk segítségével ezt a homályt szeretnénk eloszlatni. Az olvasó kérdez, mi válaszolunk.
Egy őszinte, humoros visszaemlékezés arról, hogyan formálta egy anya különös bölcsessége (és néhány tudatos mulasztása) a szerző felnőttkori viszonyát a pénzhez, a férfiakhoz és a háztartáshoz – bebizonyítva, hogy nem minden örökséget érdemes továbbadni.
Senki sem ismeri annyira a gyermeket, mint a saját szülei. A szülői szeretet, figyelem és gondoskodás egy életre szól, tehát a szülői szerep egyszeri és megismételhetetlen. Ez a szerep azonban az élet folyamán sokat változik.
Könyv kell, hogy a hosszú órák unalmát elűzzük. De megteszi pár képesújság is. Akinek ez sem elég, vegyen egy szép füzetet meg egy könnyen író tollat, és írjon! Elmondjuk, hogyan kell remekművet írni!
A probléma nem a nyár beköszöntével kezdődik. A vezető tünet a küllem valamilyen képzelt hiányosságával való állandó foglalkozás. Az olvasónak persze nem a pszichológus ugrik be először mint lehetséges segítség, hanem a plasztikai sebész.
Egy tengerentúli ismerősöm mesélte, hogy Amerikában január elején tömegesen viszik vissza az emberek az üzletekbe a karácsonyi ajándékokat. Nem azokat, amiket maguk vásároltak, hanem azokat, amelyeket mások vettek nekik.
Alig csitultak el a Covid–19-világjárvány okozta aggodalmak, a nyár végétől a szakemberek egy újabb vírusjárvány kitörésének veszélyére figyelmeztetnek. Mi az a mixomatózis?
Manapság egy-két kattintással bármit megvásárolhatunk. De mikor fogjuk ezt a sok holmit valóban használni? Létfontosságú volt a termék, vagy csak a pillanat hevében vettük meg? A low buy szemlélet segíthet a válaszban.
Belefutottam a sussexi herecgné karácsonyi különkiadásába, a Szeretettel: Meghan – Karácsonyi készülődés című filmremekbe. Lazítás és kikapcsolódás helyett azonban ötvenhat percnyi ömlengést és giccsparádét kaptam, mindezt cukormázba csomagolva.
Mit adjunk? Van még valaminek igazi értéke? Van még valami, ami emberi? Valami olyan, ami nem felesleges kacat, hanem a lételemünk? Ami után nem csupán addig áhítozunk, amíg nincs a birtokunkban?
A Béhr fivérek, mikor hivatást választottak, a színház világának rögös útjára léptek. Beszélgetésünkben a színészi életből vett tapasztalataikat és az előadóművészet rejtelmeit osztották meg velünk.
Életünk folyamán előfordulnak olyan helyzetek, amikor a lét értelmét veszti. Elmegy az, akit szerettünk. Bármi megtörténhet. Mit tegyünk, ha minden reményünk veszve? Nem marad más hátra – imádkozunk.
"A szeretetnek melege van a természet hidegében - és világossága van az élet sötétségeiben; és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben - és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban."