A szeptember sokaknak egy új kezdet ígéretét hordozza: olyanokat, akárcsak az újévi fogadalmak. Miért akarjuk mániákusan újrakezdeni az életünket és megváltozni? Mikor és hogyan lehet valóban jól csinálni az újrakezdést?
Elég egy kattintás, és máris átléptük a valóság küszöbét. Persze ugyanúgy, mint a valós életben, a világhálón is képviselteti magát az összes embertípus. És ezzel együtt az élet valamennyi árnyoldala: a pornó, a pedofília, a bűnözés, a terrorizmus, és az összes abnormalitás.
A nemi életben nem szeretünk tolakodóak lenni, nem szeretjük ráerőltetni magunkat a másikra. Ha érdektelenséget tapasztalunk, nem erőszakoskodunk, úgy teszünk, mintha mi is aludni akarnánk. És azt reméljük, talán holnap... vagy holnapután... De mi van akkor, ha hiába reménykedünk?
A szépészeti beavatkozásokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él a köztudatban. Rovatunk segítségével ezt a homályt szeretnénk eloszlatni. Az olvasó kérdez, mi válaszolunk.
Egy őszinte, humoros visszaemlékezés arról, hogyan formálta egy anya különös bölcsessége (és néhány tudatos mulasztása) a szerző felnőttkori viszonyát a pénzhez, a férfiakhoz és a háztartáshoz – bebizonyítva, hogy nem minden örökséget érdemes továbbadni.
Senki sem ismeri annyira a gyermeket, mint a saját szülei. A szülői szeretet, figyelem és gondoskodás egy életre szól, tehát a szülői szerep egyszeri és megismételhetetlen. Ez a szerep azonban az élet folyamán sokat változik.
Nemrégiben egészségnapot tartottak a dunaszerdahelyi Sagax Klinikán. Nagyvendégi Beáta, a klinika menedzsere gondolt egy nagyot – és Kiss Lívia gyógyszerésszel közösen megszervezett egy rendhagyó egészségnapot.
Betöltötte az ötvenet, belefáradt a munkába, már semmi sem érdekli? Felejtse el a mondást, hogy „ebben a korban” már nem tanácsos új munkát kezdeni. Épp ellenkezőleg – lehet, hogy éppen ez a legjobb idő a változtatásra, beleértve a munkát is.
Talán nem tévedünk, mikor azt írjuk, hogy fénykorukat élik a jósnők. De vajon ki lehet-e előre számítani, hogy mi történik velünk a jövő héten vagy tíz év múlva? Hogy eljön-e a nagy Ő?
A dopamint gyakran boldogsághormonként emlegetik. Arról azonban már kevesen tudnak, hogy a dopamin – és ezzel együtt jóllétünk – legfőbb ellenségét nap mint nap a kezünkben tartjuk: ez nem más, mint a mobiltelefonunk.
A családállítás módszeréről, a családi lélekről és a gyógyulás folyamatáról dr. Angster Mária (Budapest) pszichológust, klinikai gyermek-szakpszichológust, pszichoterapeutát és ericksoni hipnoterapeutát kérdeztük.
Ez a történet most nem azokról az utazókról szól, akik luxuskörülmények között járják az üdülőhelyeket. Ez a történet egy lányról, Polák Viktóriáról szól, aki egyetlen hátizsákkal, sokszor a reptéren alva, nyakába vette a világot.
Jó lenne jógázni, futni vagy biciklizni egyet – csak éppen hiányzik hozzá az akaraterőnk. Helyette inkább a kényelmes fotelben elnyúlva olvasgatunk. Mit szólnánk hozzá azonban, ha valaki azt mondaná, a sport a karrierépítéshez is hozzájárul?
Régen azon volt a hangsúly, hogy a munkát és a magánéletet elválasszuk egymástól, manapság viszont sokan más irányból közelítik meg a kérdést, és összekapcsolják a kettőt. Ez lenne a helyes?