Ary, a fényes szőrű barna lovacska a lovasudvar motorja, Shuri, a szürke szépség pedig a lelke. Ekecsen vagyunk, a Zahira lovasudvarban, a mosolygó napocska benne Csápai Ildikó.
Itt a tavasz, lassan útra kell a fél ország – pakkal, pakk nélkül. Utazás közben is tudni illik, hogy mi illik. Még akkor is, ha éppen nem ismer bennünket senki sem.
Hogy milyen kockázatos világban élünk, arra igazából akkor döbbenünk rá, amikor kitör egy nagyobb vész, például megkergülnek a marhák. Holott a veszélyes anyagok bekerítettek minket. Itt vannak mindjárt az ennivalóink.
Egyetlen mondat is elég lehet ahhoz, hogy valaki évekre elveszítse a bátorságát. Olvasónk levele nemcsak a vezetéstől való félelemről szól, hanem arról is, milyen mély nyomot hagyhat a bizalomhiány.
Tetszik vagy sem, a pletyka kultúránk része. Mert bár lenézzük és megvetjük, haszontalan időtöltésnek tartjuk, az utóbbi időben egyre erőteljesebbek a rehabilitációját követelő hangok.
Hogyan építette fel Kinga tudatosan a saját „karrierjét” kapcsolatokon, számításon és szerepjátékon keresztül, miközben emberileg alig változott: végül mindene meglett, csak az őszinte érdeklődés és melegség hiányzott belőle.
A hölgyek harmada úgy vészeli át a változókort, hogy meg sem érzi. Ugyanis vannak nők, akiknél az ösztrogénhormon nagy mennyiségben termelődik a klimax után is. De mi van a többiekkel?
A bántalmazó manipulálja az áldozatát, akinél kialakul a függőség. Elhiteti az áldozatával, hogy csak vele szimbiózisban létezhet, fokozatosan elszigeteli a családjától és a környezetétől.
Interjúalanyunk, Adrienn, két kislány édesanyja (öt és hét évesek). Egészségügyi középiskolát végzett, Ausztriában dolgozik egy idős- és szociális otthonban, a Lélekgyógyító Alapítványnál pedig konzulensi minőségben tevékenykedik.
A hiedelem úgy tartja, hogy kéményseprőt látni – különösen újévkor – annyit tesz, mint szerencsét találni. Ilyenkor meg kell ragadni a gombunkat, és azt kell mondani: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok.” Rácz Gábor nem gondolta volna, hogy egyszer majd az ő láttán fognak kapkodni a gombjuk után az emberek.
Jó tanácsot ezret is kaphatunk. Cseréld ki a matracodat, jól szellőztess ki – ezek a leggyakoribbak. Az álom mégis messzire elkerül bennünket. Mit tegyünk?
Befolyásolhatják gondolataink azt, ahogyan öregszünk? Jobban érezzük magunkat és fiatalosabbak vagyunk, ha negyven-ötven évesen még nem hisszük el, hogy öregszünk?
A paleolit táplálkozás lényege, hogy kerüljük a cukrot, tejet és lisztet tartalmazó ételeket, valamint a hüvelyesek, a burgonya és a rizs fogyasztását. Mi marad ezek után? Mutatjuk receptjeinket!
Csernus Imre pszichiáter, Magyarország „Dokija”, igazi megosztó személyiség. Sokan utálják, ki nem állhatják, míg mások dicsőítik, csodálják, de egyben mindannyian egyetértenek: szakmájában kivételes eredményeket tudhat magáénak.
Mindenre megoldás a petesejtfagyasztás? Nem. A szakértők már kongatjáka vészharangot. Hogy egyes klinikák aránytalanul felülértékelik a lefagyasztott petesejttel történő sikeres teherbe esés esélyét.
Okos szakemberek annyi mindent ajánlottak már reggelire: reggelizzünk müzlit, fekete kenyeret, gyümölcsöt sohasem, mert felfúj; igyunk tejet, a tejet inkább mellőzzük, és így tovább. Mi az igazság?