A történelem folyamán mindig változott az emberiség véleménye arról, hogy a természet milyen tulajdonságokkal ruházta fel a női és férfinemet. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az „igazi“ férfinak és „igazi“ nőnek?
Ki ne szeretne változtatni az életén? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat és a körülöttünk élő embereket, akikkel valamilyen viszonyban állunk. Nem mindegy például, hányadik gyerekei vagyunk a szüleinknek.
Az egyik ember sose mossa el maga után az edényt, a másik mindig a szék alatt hagyja a levetett zoknit. A harmadik mindegyre ugyanolyan iszákost választ, amilyen az első férje volt. És vannak nők, akik harmadszor is nős emberbe szeretnek bele.
A nőnek ma már nem elsősorban a gyerekszülés, -nevelés és a családi tűzhely őrzése az életcélja. Sokat hallunk arról, hogy csökken a gyerekvállalási kedv. Ennek egyik fő oka lehet, hogy a nők, mint életadók, nem kapnak kellő tiszteletet sem elismerést.
Hamarosan beköszönt a kirándulások, a tengerparti üdülések, hegyi túrák ideje. Nem árt, ha az ember felkészülten megy a kirándulásra. Így szezon elején nem árt, ha figyelmesen informálódunk.
A visszér sokáig könnyen elintézhető egy legyintéssel: amíg nem fáj igazán, és nem nézünk rá túl gyakran, hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha nem is létezne. Pedig a kidudorodó erek nemcsak esztétikai kellemetlenséget jelenthetnek, hanem olyan állapotot is, amelyet nem érdemes halogatni.
Talán hihetetlen, hogy egy gyerek is tehet valamit a szüleiért. Pedig igaz. Itt a jó alkalom arra, hogy erről is beszéljünk. Annyit, amennyit lehet. Mert a gyerek is pontosan annyit tehet. Amennyit lehet.
A gombaszögi pálos kolostor falmaradványát újjáépítették a Sine Metu civil szervezet tagjai, valamint tömegileg rekonstruálták az eddig nem látható nyolcszögletű kápolnát.
A gyermekek képernyőhasználata ma már szinte elkerülhetetlen része a mindennapoknak, de egyáltalán nem mindegy, milyen életkorban, mennyi ideig és milyen szabályok mellett találkoznak a digitális eszközökkel.
Sok fiatal életét megkeserítik a pattanások. A pattanásos arcbőr megnyirbálja az önbizalmat, félénkké, visszahúzódóvá tesz. Mit kell tudnunk róla? – kérdeztünk egy bőrgyógyászt.
„Saját kezűleg” születik a csoda. Minden passzentos, minden úgy lett kialakítva, ahogy vendéglátónknak tetszik, s a tér nem csupán az ünnepekre öltözik s.k. dekorációkba!
Amikor Kim Kardashian bejelentette, hogy harmadik gyermekét béranya fogja kihordani, az egész világ felháborodott. A béranyaság kérdése, azaz amikor idegen nő hordja ki más nő gyerekét, megosztja a világot.
A fonó is elmerült az idő sodrában. Már csak emlékei élnek. A kender fonallá fonása fontos volt a régi paraszti világban. Valóban rangtól, nemtől függetlenül, kicsik és nagyok, uralkodók és munkások, férfiak és nők igényelték a kendervásznat.
Reménykedjünk, hogy havat és fehérséget hoz az idei január! Lesz hó vagy nem lesz hó, a nagy szürkeségben és didergésben azért emlékezzünk meg a régi évkezdő szokásokról.
Mindenki által jól érzékelhető, hogy a most zajló világjárvány mennyire megváltoztatja mindennapi szokásainkat. Azt viszont csak az egészségügyi dolgozók látják, hogy a koronavírus átértékelést követel az orvostudomány szinte minden területén.
Összeállításunkban karácsonyi díszben pompázó községeket mutatunk be. Dömötör Ede fotói a karácsonyi ünnepkör hangulatát próbálják tetten érni. Az olvasó pedig bátran szavazhat, neki vajon melyik tetszik?
Átéltük az elmúlt évet, kibírtuk, torkig vagyunk már vele, boldogok vagyunk, hogy vége van! Nem kétséges, hogy a múlt év tele volt kihívásokkal, ennek ellenére nem érdemes csak az árnyékos részeken bolyongani. Az élet él, és élni akar!
A svédek hűen őrzik karácsonyi szokásaikat. Különleges viszonyuk van a fényhez és a sötétséghez, hiszen tél idején kevés náluk a fény: ezért minden ablakban gyertyák világítanak.