A történelem folyamán mindig változott az emberiség véleménye arról, hogy a természet milyen tulajdonságokkal ruházta fel a női és férfinemet. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az „igazi“ férfinak és „igazi“ nőnek?
Ki ne szeretne változtatni az életén? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat és a körülöttünk élő embereket, akikkel valamilyen viszonyban állunk. Nem mindegy például, hányadik gyerekei vagyunk a szüleinknek.
Az egyik ember sose mossa el maga után az edényt, a másik mindig a szék alatt hagyja a levetett zoknit. A harmadik mindegyre ugyanolyan iszákost választ, amilyen az első férje volt. És vannak nők, akik harmadszor is nős emberbe szeretnek bele.
A nőnek ma már nem elsősorban a gyerekszülés, -nevelés és a családi tűzhely őrzése az életcélja. Sokat hallunk arról, hogy csökken a gyerekvállalási kedv. Ennek egyik fő oka lehet, hogy a nők, mint életadók, nem kapnak kellő tiszteletet sem elismerést.
Hamarosan beköszönt a kirándulások, a tengerparti üdülések, hegyi túrák ideje. Nem árt, ha az ember felkészülten megy a kirándulásra. Így szezon elején nem árt, ha figyelmesen informálódunk.
A visszér sokáig könnyen elintézhető egy legyintéssel: amíg nem fáj igazán, és nem nézünk rá túl gyakran, hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha nem is létezne. Pedig a kidudorodó erek nemcsak esztétikai kellemetlenséget jelenthetnek, hanem olyan állapotot is, amelyet nem érdemes halogatni.
Talán hihetetlen, hogy egy gyerek is tehet valamit a szüleiért. Pedig igaz. Itt a jó alkalom arra, hogy erről is beszéljünk. Annyit, amennyit lehet. Mert a gyerek is pontosan annyit tehet. Amennyit lehet.
A gombaszögi pálos kolostor falmaradványát újjáépítették a Sine Metu civil szervezet tagjai, valamint tömegileg rekonstruálták az eddig nem látható nyolcszögletű kápolnát.
A gyermekek képernyőhasználata ma már szinte elkerülhetetlen része a mindennapoknak, de egyáltalán nem mindegy, milyen életkorban, mennyi ideig és milyen szabályok mellett találkoznak a digitális eszközökkel.
Sok fiatal életét megkeserítik a pattanások. A pattanásos arcbőr megnyirbálja az önbizalmat, félénkké, visszahúzódóvá tesz. Mit kell tudnunk róla? – kérdeztünk egy bőrgyógyászt.
„Ne a külső szerint ítélj!” – tartja a mondás. A nőknek mégis azt tanácsoljuk, ne tartsák be mereven ezt a szabályt. A külső és az arc sok mindent elárul a tulajdonosáról.
Franciakertben szemrevételeztük az ősz költeményeit: a földszínek mellé becsempésztük a sárga, az olíva árnyalatait, az oxford cipő pedig trendin bordó.
Az elején meseszép volt minden. Pillangók röpködtek az égen, a térdünk remegett, a szívünk hangosan dobogott…. Csupa-csupa romantika volt az élet… Aztán ahelyett, hogy elégedetten sütkéreztünk volna, mint két szerelmes gyíkocska a forró sziklákon – mindent elmostak a hétköznapok.
Sokat vitatkoztunk már azon, hogy az internet áldás-e vagy átok. Viszont nemigen gondolkodunk rajta, milyen hatással van ránk és a szerelmünkre. Még az sem tűnik fel, hogy a laptopunkkal fekszünk ágyba, nem pedig a kedvesünkkel.
Rovatunk 7. részében is olvasóink leveleiből csemegézünk. A receptek rendkívül ötletesek, s talán nem tévedünk nagyot, ha azt hisszük, sok háziasszony kedvet kap, hogy saját konyhájában is kipróbálja őket.
Nem, nem valami titokra vagy illetlenségre gondolunk. A mi témánk sokkal prózaibb. A női nemi szervről, pontosabban annak egy részéről, a hüvelyről, latin nevén a vagináról lesz szó, amelyet a legtöbb nő még említeni is szégyell.
A Duna mentén élő ember az idők során megtanult együtt lüktetni a természettel. Nem félt a víztől, számolt azzal, hogy a folyó év közben többször is kilép a medréből. A víz azonban az évek során nemcsak adott, de el is vette a jussát az embertől.
"Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből."