Mélakór, búskomorság, levertség, életuntság, melankólia, szplín – vagy egyszerűen „depi”. Ha azt érzi, mindentől elmegy a kedve, mert nap nap után mindig korábban nyugszik le a nap, hamarabb jön a sötétség, van egy jó hírünk: le lehet győzni a rossz hangulatot.
Mindennek a nő az oka, minden rossznak a világban. Keresd a nőt, és rájössz a baj forrására! – tudtuk meg egy beszélgetés során egy pszichológustól, akit arról faggatunk, hogyan látja a nőt.
A nő nem férfi! A tudomány eddig általánosságban vizsgálta az emberi testet. S főleg a férfitestet vizsgálta, nem a nőit. Mindent a férfitestre szabtak, még a vizsgálóműszereket is. Holott a női test sok más, mint a férfitest.
Az embertársaink iránti tiszteletadás egy alapvető emberi norma (kellene, hogy legyen). A tiszteletadás formái az egyes történelmi szakaszokban eltérőek, ám a lényeg nem változik. Novák Zita szubjektív véleménye.
Évi története egy szerelemmel induló, majd fájdalmas titkokkal és csalódásokkal teli házasságról szól, amelynek következményeit évekkel később is magán viseli. Olvassák el történetét!
A szépségiparban dolgozók olykor olyan történetek bizalmasaivá válnak, melyeket vendégeik máshol nem mondanak el. Vajon miért éppen nekik könnyebb megnyílni, és mit jelenthet mindez annak, aki hallgatja? Két szépségipari szakemberrel és egy pszichológussal beszélgettem erről.
Vivienne Westwood neve mára elválaszthatatlan a punk divattól és a brit divattörténettől. A 2022-ben elhunyt tervező több mint fél évszázadon át formálta merész, szabályokat felrúgó ötleteivel az öltözködést, örökségét pedig ma férje és egykori alkotótársa, Andreas Kronthaler viszi tovább a divatház kreatív igazgatójaként.
A temetőkben hátrahagyott flakonok túlélik a gazdáikat. Cséfalvay Á. András temetői képei az állandóság és a mulandóság közötti törékeny határt vizsgálják. A sorozat azt kutatja, hogyan válik az emlékezés anyaggá és a táj részévé.
A nők körében elterjedt mozgásformákkal kapcsolatos tévhitek sokasága leginkább az erőnléti edzés körül halmozódik fel. Nem leszek túl izmos? Nem veszik majd...
Ősszel mindannyian szeretünk kicsit borzongani. De tudjuk-e, hogy nem csak a messzi tájak vidékei bővelkednek szellemekben? Borzongásra fel, összegyűjtöttünk pár hazai kísértethistóriát!
Izeg-mozog a padban, az órán jelentkezés nélkül beleszól a magyarázatba, otthon felejti a tollát, füzetét, szemtelen, visszabeszél, lóg az iskolából… Egyszóval kezelhetetlen. Minden nyugtalanságnak oka van, legyen az szorongás, családi gondok vagy iskolai zaklatás...
Hogyan épül fel egy mozaikcsalád, s miként élik meg a szülők és gyermekek a belecsöppenést ebbe a színes mozaikba? Mátyus Zoltán terapeuta minden kérdésünkre választ ad.
Szitás Veronika kereső ember, dolgozott régiségboltban, festett, rajzolt, egyszóval rendkívül sokoldalú. Ma kisgazda. Kassán nem érezte száz százalékig otthon magát; mint mondja, az állatokkal komplikációmentesebb az élet.
A szem a lélek tükre – a szem körüli bőr pedig az életkor tükre. Nemcsak érzelmeinket mutatja meg, hanem jó és rossz szokásainkat is. Hogyan ápoljuk a szemet körülvevő hártyafinom bőrt?
Auguste Renoir egyszerű kézműves családból származott. Az impresszionisták azon kevesei közé tartozik, akiknek képeit már életében keresték és megrendelték – igazán elismertté azonban csak halála után vált.
Vajon hogyan kerül az üzletbe a burgonya? A nyomába eredtünk, a nagyétkű ismerősök az Izsa melletti Bokrospusztát ajánlották, ahol a Sámson család burgonyát termeszt. A családi gazdaság harminc éve működik.
Van két nap az évben, mikor az élők és a holtak közti határ vékonyabbnak tűnik: a mindenszentek és a halottak napja. A temetők megtelnek látogatókkal, a mécsesek fénye pedig különleges hangulatot kölcsönöz a környéknek.
Szitás Veronika Bódvavendégiben háztájiban tart tyúkokat, kecskéket, báránykákat, na meg mindenféle más édes és hasznos állatot. Sajtot készít, kecskét fej, betakarít és ketreces tyúkokat ment. Ment? Mi elől vagy ki elől? Ennek járunk utána.
Ki gondolná, hogy a halottak napja és a halloween közös gyökérrel rendelkezik? Mindkét szokás alapját a kelták rakták le, sok száz évvel ezelőtt. Nagy Ivánnal, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum etnológusával beszélgettünk.
"Akadnak történetek, karácsonyi mesék, amelyeket úgy őrzünk, mint a dobozba rejtett füzéreket és színes üvegdíszeket, hogy azután minden évben elővegyük és megcsodáljuk őket."