Miért fontos a női látásmód a politikában? Interjú Gergely Papp Adriannával, a Magyar Szövetség Nőtagozatának elnökével, megyei képviselővel, Debrőd polgármesterével.
Új szerelmet találtunk, ragyog ránk a nap, és már az esküvői harang csilingelését halljuk – egészen addig, amíg be nem mutatjuk szívünk választottját házi kedvencünknek. Mert ők ketten valahogy nem tetszenek egymásnak. Mi legyen akkor, ha a kutyusnak vagy a cicának született ember és a kedves nem tud összeszokni?
Éveken át tűrte a megalázást, a durva szavakat és a magányt, miközben dolgozott, gyermeket nevelt, és próbálta egyben tartani a családot. Ilona ma már úgy látja: ha visszaforgathatná az időt, sokkal hamarabb meghúzná a határt – történetével pedig azokat a nőket szeretné megszólítani, akik ma is hasonló helyzetben élnek.
Ha túltekintünk a virálisan terjedő sütőtökös lattékon és a krémleveseken, rájöhetünk, hogy más fogások kísérőjeként is jóbarátként viselkedhet. Bírjuk rendhagyó bemutatkozásra a sütőtököt!
Az egészségét mindenki félti. Éppen ezért különösen érzékeny terület a gyógyszeripar: óriási összegek mozognak benne, miközben a készítmények közvetlenül befolyásolhatják az emberek egészségét és életminőségét.
A gyors és nagy átalakulások korát éljük. Változnak a munka-, rokoni és emberi kapcsolatok, lazulnak a családi kötelékek. Ennek ellenére évezredek óta és még mindig megnehezíti életünket – az anyósunk.
Gergely Papp Adrianna Debrőd polgármestere. Egyszerre vezet települést, szervez közösséget, nevel két lányt, ápol családi örökséget és próbál helyet követelni a nőknek egy olyan politikai térben, amelyik még mindig csak a férfiak nyelvén beszél. Aki kimarad, az lemarad, ezért van szükség női képviseletre.
Koszorús Rita egy Prágában élő, igazi szabad szellemű művész. Beszélgetésünkben arról mesélt, miért fontos számára, hogy ne skatulyázza be se a művészetet, se önmagát, és miért érzi egyszerre ajándéknak és tehernek a szabadságot.
Barna foltok, kiszáradt kézfej, töredezett, szürke körmök – az ápolatlan kéz szembetűnő ismertetőjegyei. Jóllehet kezünkön a bőr négyszer érzékenyebb, mint arcunkon, a nők nagy része sokkal kevesebb időt fordít kezei ápolására, mint az arcára.
Legyen szó a csallóközi és mátyusföldi gyökereket összekötő kapcsolatokról, vagy egy magyar–algériai szerelem hidat verő történetéről: párjaink hite közös abban, hogy a szeretet túlmutat kultúrán, távolságon, nyelvi korlátokon és konvenciókon.
A sport néha többről szól, mint eredményekről, érmekről és rekordokról. Sokszor egy gyermek álma, egy család áldozata, és az a hit áll mögötte, hogy a tehetségnek utat kell adni. De mi történik akkor, amikor a sport világa találkozik a politikával és a moralizálással?
Sok-sok évtizeddel ezelőtt elegánsak voltak a cukrászdák. Az egykori cukrászéletről a 87 éves Hunčík Mária mesélt, akinek a szülei 1913-tól Ipolyságon működtettek cukrászdát.
Egy hatodik emeleti panellakást varázsoltak „fehér álommá” a tulajdonosai. Majd háromnegyed évig tartott, míg a barna-zsúfolt panelkalitkából kibomlott a képen látható penthouse.
Beszélgetésünk témája mindaz, amitől jobb lehet az iskolai élet, hogy gyermekeink szeressenek iskolába járni. Ahogyan Czike Bernadettegy tanulmányában fogalmazott: „A köziskola emberarcú legyen, ahol szeretni fogják a gyereket.”
Harcsa Zoltánnak a futball volt a nagy szerelem, Vincze Margit pedig több mint húsz év után hagyta maga mögött a kereskedelmet, hogy az egészségügyben találja meg önmagát. Két történet bátorságról, újrakezdésről, küzdésről – és arról a különleges erőről, amely akkor születik, amikor másoknak segítünk.
Magyar vagyok! Mit jelent ez manapság? Vagy csak annyit, hogy ilyen nyelven beszélünk – még ki tudja meddig? A történelem az én generációm számára mintha Ferenc Józsefnél befejeződött volna. Mit kell tudnia annak, aki magyarnak tartja magát?Kinek higgyünk? Melyik irány a mérvadó. Sorozatunk a tájékozódásban segít.
A nyár mosolygós színei, bohém virágmotívumai, antik redői után új nő jut érvényre, a sötét tónusokba burkolt vamp. A végzet asszonya. Sajátos témakörökre bontottuk, mi jellemzi őt.
A Pozsonyt Komárommal összekötő úton haladva, Hegyéte és Alistál közt megbújva Albár község fogad bennünket. Milyen hétköznapokat rejtenek a sima házfalak? Milyen titkos kincsei vannak a falucskának, amiért nem hagyhatjuk ki turistaútvonalunkból?
"Jézus Krisztus karácsonykor nem egy csomó mennyei kütyüvel jött közénk, hozhatott volna Józsefnek láncfűrészt, Máriának habverőt, ehelyett ő maga volt az ajándék."