Már azok is tudják, akiknek nincs kis pincéjük a szőlőhegyen, hogy a hazai ültetvényeket járványos betegség fenyegeti: ez pedig a szőlő aranyszínű sárgasága, amit egy fitoplazma (baktériumhoz hasonló) kórokozó okoz. Hogyan működik?
A nők többsége gyengének, butuskának és védtelennek mutatja magát. Pedig nem is az. Csak éppen az anyjuk arra tanította őket, hogy a nő gyenge és védtelen. És mi úgy érezzük, ha ilyennek látszunk, rögtön ott terem egy erős férfi.
A csontritkulásról sokáig azt hittük, elsősorban a nőket érinti. De vajon valóban így van – és mi köze mindehhez az életkornak, a testsúlynak és a combnyaktörés kockázatának?
Emese álmai eléréséhez pedig minden követ megmozgat: és tanul, tanul. Mindent szeretne megtudni a vendéglátásról, nyáron a dunaszerdahelyi Villa Rosa étteremben dolgozott, képzéseket végzett, a borokról Kovács Attila sommelier-től tanult. Igyekezete nem volt hiábavaló: elsőként végzett a Kukkonia Hospitality Talent Cup pincérkategóriájában.
Mitől lesz valaki biológiai értelemben nő vagy férfi? A kromoszómáktól a hormonokig számos tényező alakítja fejlődésünket – és a két nem közötti különbségeket.
Magduska egész életét a családjának és a férjének szentelte, akit betegsége miatt különösen kímélt, és akiben feltétel nélkül megbízott. Férje halála után azonban egy régi ládában olyan levelekre bukkant, amelyekből kiderült: a férfi éveken át több nővel is megcsalta.
„Mintha angyalok táncoltak volna rajta” – így mesélt egy kisfiú arról, mit érzett a shiatsukezelés után. A Japánból származó módszer a test meghatározott pontjain alkalmazott nyomásokon alapul, miközben igyekszik előidézni az ember belső gyógyító erejét. Ez a kínai orvosláson alapuló terápia több egyszerű masszázsnál: a testen keresztül a lelki egyensúly megtalálására törekszik.
A mai divatos lakások a bézs különböző árnyalataiban vannak tartva, hiányoznak belőlük az élet színei. A kortárs berendezők ugyanis a „színes” színeket vibrálónak és nyugtalanítónak találják.
Szigorú diéták, bűntudat, újrakezdés – ismerős körforgás? Az alábbi történetben egy nő a folytonos fogyókúrázás helyett a pihenésnek, a mozgásnak és önmaga megértésének adott nagyobb teret.
A legtöbb nő számára a szépségápolás esszenciája az illat. Egy kellemes illatú luxuskrém vagy egy testápoló emlékeket és hangulatokat idéz fel. Éppen ezért meglepő, hogy a legkevésbé átlátható összetevők az illatanyagok.
A mai gyerekek rengeteg meztelenséggel találkoznak. Ruhátlan testeket látnak az óriásplakátokon, a képeslapokban és a televízióban... És otthon? Takarjuk el szégyenkezve testünket gyerekeink tekintete elől? Vajon tudjuk-e, hogy a szülő ruhátlan teste milyen hatással van rájuk?
A köznapi életben hajlamosak vagyunk nem sokat törődni azzal, ami ritka. Sajnos, gyakran így van ez az orvostudományban is. Mindenki csak akkor kapja fel a fejét, ha „infarktusról”, netán „stroke”-ról esik szó.
Sajnos, hajlamosak vagyunk fekete-fehéren gondolkozni a testünkről. Ma megkövezik azt, aki azt meri írni, hogy egy 140 kilós női testben élni nem jó, mert nem férünk bele a repülőgép ülésébe, és egészségi problémáink is lehetnek.
A mai testpozitivitás tévedése, hogy csak a kilókból indul ki. Az, hogy elégedettek vagyunk a testünkkel és a súlyunkkal, még nem jelenti azt, hogy elégedettek vagyunk magunkkal. Az önelfogadás nem csak a testen múlik.
Képeinken a délutáni teázás kellemes tradícióját mutatjuk be. Ha stílusosak akarunk maradni, angol hagyomány szerint háromszintes etazséron tálalhatjuk fel a szendvicseket és a finom sütiket. Az alsó tányérra kerülhet a sconse.
Egy toszkán hangulatú kertben, olajfák és cserepek között mutatjuk be a hálószobai viseletet: a titkos, csakis avatott szemek számára látható „fehérneművilágot”.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magabiztos nőket soha nem gyötörték önbizalom-problémák. Kovásznai Andreának, Magyarország egyik legelismertebb stílustanácsadójának a hitelessége azonban pontosan abban rejlik, hogy vállalja a saját küzdelmes útját.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gömöri falu, úgy hívták, Deresk. Deresknek két nevezetessége van: egyik a fazekasság, a másik Dúdor István festő, a gömöri táj bensőséges ábrázolója.
"Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."