Már azok is tudják, akiknek nincs kis pincéjük a szőlőhegyen, hogy a hazai ültetvényeket járványos betegség fenyegeti: ez pedig a szőlő aranyszínű sárgasága, amit egy fitoplazma (baktériumhoz hasonló) kórokozó okoz. Hogyan működik?
A nők többsége gyengének, butuskának és védtelennek mutatja magát. Pedig nem is az. Csak éppen az anyjuk arra tanította őket, hogy a nő gyenge és védtelen. És mi úgy érezzük, ha ilyennek látszunk, rögtön ott terem egy erős férfi.
A csontritkulásról sokáig azt hittük, elsősorban a nőket érinti. De vajon valóban így van – és mi köze mindehhez az életkornak, a testsúlynak és a combnyaktörés kockázatának?
Emese álmai eléréséhez pedig minden követ megmozgat: és tanul, tanul. Mindent szeretne megtudni a vendéglátásról, nyáron a dunaszerdahelyi Villa Rosa étteremben dolgozott, képzéseket végzett, a borokról Kovács Attila sommelier-től tanult. Igyekezete nem volt hiábavaló: elsőként végzett a Kukkonia Hospitality Talent Cup pincérkategóriájában.
Mitől lesz valaki biológiai értelemben nő vagy férfi? A kromoszómáktól a hormonokig számos tényező alakítja fejlődésünket – és a két nem közötti különbségeket.
Magduska egész életét a családjának és a férjének szentelte, akit betegsége miatt különösen kímélt, és akiben feltétel nélkül megbízott. Férje halála után azonban egy régi ládában olyan levelekre bukkant, amelyekből kiderült: a férfi éveken át több nővel is megcsalta.
„Mintha angyalok táncoltak volna rajta” – így mesélt egy kisfiú arról, mit érzett a shiatsukezelés után. A Japánból származó módszer a test meghatározott pontjain alkalmazott nyomásokon alapul, miközben igyekszik előidézni az ember belső gyógyító erejét. Ez a kínai orvosláson alapuló terápia több egyszerű masszázsnál: a testen keresztül a lelki egyensúly megtalálására törekszik.
A mai divatos lakások a bézs különböző árnyalataiban vannak tartva, hiányoznak belőlük az élet színei. A kortárs berendezők ugyanis a „színes” színeket vibrálónak és nyugtalanítónak találják.
Szigorú diéták, bűntudat, újrakezdés – ismerős körforgás? Az alábbi történetben egy nő a folytonos fogyókúrázás helyett a pihenésnek, a mozgásnak és önmaga megértésének adott nagyobb teret.
A legtöbb nő számára a szépségápolás esszenciája az illat. Egy kellemes illatú luxuskrém vagy egy testápoló emlékeket és hangulatokat idéz fel. Éppen ezért meglepő, hogy a legkevésbé átlátható összetevők az illatanyagok.
A mai gyerekek rengeteg meztelenséggel találkoznak. Ruhátlan testeket látnak az óriásplakátokon, a képeslapokban és a televízióban... És otthon? Takarjuk el szégyenkezve testünket gyerekeink tekintete elől? Vajon tudjuk-e, hogy a szülő ruhátlan teste milyen hatással van rájuk?
Eszünkbe ne jusson lemondani a csak ránk jellemző szokásokról, legyenek bármilyen furcsák! Inkább a családi ékszereknek kijáró tisztelettel őrizzük őket!
Kálmánnak a gyárban dolgozó lányokról nincs jó véleménye. „Mind egyformák” – gondolja. Ő másmilyen barátnőre vágyik. Olyanra, akivel okos dolgokról lehet beszélgetni... Olvassák sok szeretettel Kunyik Szilvia novelláját.
A víz mindig nagy idők tanúja. A csallóközi ember mindig is együtt élt az éltető folyammal. Több, mint hatvan éve, hogy a Duna gondos édesanyából pusztító szeretővé vált.
Te is „selyés” voltál? – kérdezgetik ma egymástól a legjobbak. Mi a szlovákiai magyarok legöregebb és legszínvonalasabb iskolájának titka? Miként alakult az iskola szellemi öröksége? – kérdeztük Andruskó Imrétől, aki huszonkettedik éve áll a gimnázium élén.
A világos haj roppant illik a nyári napbarnított bőrhöz. Mikor kellene kísérletezni a szőkítéssel, ha nem nyáron, mikor a nap úgyis kiszívja a haj színét...
Számtalan olyan dolog van az életünkben, amihez erősen ragaszkodunk. Nehéz elengedni azt, amit szeretnénk megtartani. Olvassuk el Kunyik Szilvia bölcselkedését az elengedésről.
Egy nagy ház „tetején” lakni mindig vicces dolog – mert minden olyan más. A nagy ablakok bőséges fényt zuhogtatnak, s felülről még a szűkös is tágnak tűnik. Képeink egy fiatal angol pár vidéki otthonát mutatják be.
Szinte hihetetlen, de ma is létezik olyan fertőző nyavalya, amely gyógyíthatatlan – tehát a halálozása százszázalékos. Ez a veszettség, hivatalos nevén a lyssa vagy rabies.
Dédanyáink még hamut szórtak a ruhára, és szapulták reggeltől estig, hogy tiszta legyen, hófehér, majd jöhetett a mángorló, elvégre gyűrötten mégsem mehettek a festett láda mélyére. Vajon mindez mennyit mond a gyerekeinknek? – kérdezem Liszka József néprajzkutatótól.
"Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel."