Ki ma a vénlegény? Hát az, aki soha nem szándékszik megnősülni. Hasonlóképpen, mint múlt századi elődei. Csakhogy – velük ellentétben – nem gyűlöli a nőket.
Ápolt és derűs kismama, mosolygós újszülöttel a karján, egy makulátlanul tiszta lakásban? Ugyan már, ilyesmi csak a reklámokban látható! Mit kell tudni a baby bluesról?
A meleg nyomába eredtünk, modellünkre, Henire ismét csallóközi viseletet adtunk, összefogtunk, s elindultunk a nyékvárkonyi gyümölcsösbe, hogy kifürkésszük: Megérett-e a barack, ring-e meggy a fán, hogy érzi magát a zöldség?
Annak ellenére, hogy a hűtlenséget még mindig szemforgató, álszent módon kezeljük, a jelenség igenis létezik, sőt életünk letagadhatatlan része. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hozzánk érkező levelek tucatjai.
A fogszabályozó ma már nem szégyellnivaló, hanem egy lépés az egészségesebb és magabiztosabb mosoly felé. De mikor érdemes elkezdeni a kezelést, meddig tart, és mire kell figyelni a viselése során?
Egy nő története, aki hosszú évek megfelelési kényszere után végre úgy dönt, saját kezébe veszi az életét. Vállalja zátonyra futott házasságát, új szerelmét és döntéseit, még akkor is, ha ezzel szembemegy családja elvárásaival.
Pár évvel ezelőtt még halálos bűnnek számított, ha a fiatalok csak úgy összeköltöztek. Bezzeg most! Nem mondunk semmi meglepőt, amikor azt írjuk, hogy manapság nem divat házasodni.
Cézanne sokáig kereste saját útját, miközben sorra érték a visszautasítások. Kitartásával azonban végül új irányt mutatott a festészetnek, és az impresszionizmusból maradandó, időtálló művészetet teremtett.
Az emberben erős vonzalom él az ismeretlen és a veszélyes iránt. Önkéntelenül lázadunk a normák, a törvények és a szabályok ellen. Valahogy így van ez a kábítószerrel is.
Réka sokáig azt hitte, hogy a súlya miatt senkinek sem lehet igazán fontos. Aztán egy véletlen SMS-váltásból szerelem született – de vajon elég lehet-e a távolból érkező figyelem ahhoz, hogy valaki végre önmagát is elfogadja?
Az orvosi műszerekben nincs egyenlőség – azokat mind férfiakra szabták. Manapság egyre többet beszélnek erről (mert még az ápolói és egyéb egyenruhákat és...
A gyermekgondozási szabadság, nem egy nyúlfarknyi tavaszi szünetecske vagy egy hosszú hétvége. Ennek ellenére sokan felhördülnek, hogy egyáltalán szabadságnak merjük nevezni azt a három évet, amit az anyák otthon tölthetnek.
A taksonyi Takács Krisztina közvetlen, vidám és bűnösen elragadó. Nevetés közben kis szeplői vidáman kacarásznak az arcán – ámde hangja libabőrössé tesz.
Szipogva, forró teás termosszal a kezünkben vágunk neki a színpompás ősznek. Ám az időjárás megtréfál bennünket, mert sokszor már hatalmas köd ereszkedik a tájra.
A kedvencünk! Télen szétszaggatnánk magunkat érte, annyira kívánjuk. És csak a házi a jó, ami az otthonira, a nagyi káposztájára emlékeztet. Igazi hordós káposztára leltünk Kóváron, az Ipoly jobb partján. Két jó fivér készíti, akik maguk termelik a káposztát.
Tömbházban vagy panelban otthont teremteni azt jelenti, hogy szűkös méretekkel kell gazdálkodnunk, s a belméret nem tágítható szabadon. De oda se neki! Ha okosan tudunk építkezni, akkor szellős és világos tér lesz a jutalmunk.
Egy családtag, barát, ismerős elvesztése mindig fájdalommal jár, azonban a gyászt – nem csak az elmúlásét, hanem akár egy szakításét is – sokszor nem csak maga a veszteség érzése teszi szörnyű időszakká, hanem a jószándékú ,,segítő” mondatok is.
Ki ne vágyna arra, hogy időnként a huncut oldalát is megvillantsa?! A nőcis sztreccsruhák ismét a retrós minták felé kacsingatnak, merthogy a 60-as évek motívumai megint főszereplők. Van itt etnós tapétaminta, angolos „kárókocka”, katonai terepfoltok és retinaszaggató színek!