A történelem folyamán mindig változott az emberiség véleménye arról, hogy a természet milyen tulajdonságokkal ruházta fel a női és férfinemet. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az „igazi“ férfinak és „igazi“ nőnek?
Ki ne szeretne változtatni az életén? Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, ismernünk kell önmagunkat és a körülöttünk élő embereket, akikkel valamilyen viszonyban állunk. Nem mindegy például, hányadik gyerekei vagyunk a szüleinknek.
Az egyik ember sose mossa el maga után az edényt, a másik mindig a szék alatt hagyja a levetett zoknit. A harmadik mindegyre ugyanolyan iszákost választ, amilyen az első férje volt. És vannak nők, akik harmadszor is nős emberbe szeretnek bele.
A nőnek ma már nem elsősorban a gyerekszülés, -nevelés és a családi tűzhely őrzése az életcélja. Sokat hallunk arról, hogy csökken a gyerekvállalási kedv. Ennek egyik fő oka lehet, hogy a nők, mint életadók, nem kapnak kellő tiszteletet sem elismerést.
Hamarosan beköszönt a kirándulások, a tengerparti üdülések, hegyi túrák ideje. Nem árt, ha az ember felkészülten megy a kirándulásra. Így szezon elején nem árt, ha figyelmesen informálódunk.
A visszér sokáig könnyen elintézhető egy legyintéssel: amíg nem fáj igazán, és nem nézünk rá túl gyakran, hajlamosak vagyunk úgy tenni, mintha nem is létezne. Pedig a kidudorodó erek nemcsak esztétikai kellemetlenséget jelenthetnek, hanem olyan állapotot is, amelyet nem érdemes halogatni.
Talán hihetetlen, hogy egy gyerek is tehet valamit a szüleiért. Pedig igaz. Itt a jó alkalom arra, hogy erről is beszéljünk. Annyit, amennyit lehet. Mert a gyerek is pontosan annyit tehet. Amennyit lehet.
A gombaszögi pálos kolostor falmaradványát újjáépítették a Sine Metu civil szervezet tagjai, valamint tömegileg rekonstruálták az eddig nem látható nyolcszögletű kápolnát.
A gyermekek képernyőhasználata ma már szinte elkerülhetetlen része a mindennapoknak, de egyáltalán nem mindegy, milyen életkorban, mennyi ideig és milyen szabályok mellett találkoznak a digitális eszközökkel.
Sok fiatal életét megkeserítik a pattanások. A pattanásos arcbőr megnyirbálja az önbizalmat, félénkké, visszahúzódóvá tesz. Mit kell tudnunk róla? – kérdeztünk egy bőrgyógyászt.
Házigazdáink szeretik a svéd lakberendezési stílust, bútorválogató körútjukat is egy svéd iparművészeti boltban kezdték. Egy hűvös, de mégis gyönyörű szép lakást mutatunk be – hiába, az ellentétek vonzzák egymást!
A rózsakvarc és a derűs kék az egyensúlyt szimbolizálja, amiben a melegebb rózsaszín és a hűvösebb kék egymást öleli át. Ez a két szín annyira összetartozik, mintha egypetéjű ikrek lennének.
Véget érnek az ünnepek, eljön az év első, mágikus napja, és mi számot vetünk sikereinkkel, kudarcainkkal, és ígérgetünk, fogadkozunk. Majd ha egyik napról a másikra nem köszönt be a csoda, feladjuk, és minden sóhajunk marad a régi.
A karantén elhozta a fotelos miséket, sok helyen csak online imádkozhatnak a hívek. A templomhoz mindig hozzátartozott az együttlét, aminek most megint híján vagyunk. Hogyan érez az atya, akinek alkalmazkodnia kellett a korlátozásokhoz?
Húsz évvel ezelőtt a kislányok még rózsaszín ruhácskákban jártak, a fiúk halványkékben. A kislányoknak babát hozott a Jézuska, a fiúknak kisvonatot. Mára minden megváltozott. Az uniszex lett a divat. Jó ez, vagy rossz?
Madi Ervin gyermekkorában öt testvérével árván maradt, a nagymegyeri gyermekotthonban nőtt fel. A jó emberek sokat segítettek neki, mert látták szemében a fényt.
Nagycsaládban mintha nagyobb lenne még a boldogság is. Ha boldoggá akarsz tenni egy gyereket, gondoskodj róla, hogy legyen testvére. Ha nagyon boldoggá akarod tenni, akkor legyen több testvére! – tartja a mondás.
Egyre többet hallunk az érzelmi intelligencia fontosságáról és fejlesztéséről, de sokan még mindig megfoghatatlan valaminek tartják. Ugyanakkor egyre több szakértő vallja, hogy pont az érzelmi intelligencia lehet a boldogság kulcsa.
"A karácsony boldogsága a remény, szelleme a béke és szíve a szeretet. Nem pediglen folytonos fogyasztás, amikor az ez évi ajándokokat a jövő évi pénzből megvesszük."