A legtöbb nő számára a szépségápolás esszenciája az illat. Egy kellemes illatú luxuskrém vagy egy testápoló emlékeket és hangulatokat idéz fel. Éppen ezért meglepő, hogy a legkevésbé átlátható összetevők az illatanyagok.
A mai gyerekek rengeteg meztelenséggel találkoznak. Ruhátlan testeket látnak az óriásplakátokon, a képeslapokban és a televízióban... És otthon? Takarjuk el szégyenkezve testünket gyerekeink tekintete elől? Vajon tudjuk-e, hogy a szülő ruhátlan teste milyen hatással van rájuk?
A házasság válsága korántsem új keletű probléma, de például az elmúlt évtizedekben sem volt szabad beszélni róla. Pedig eleink már az ezerkilencszázas évek elején is foglalkoztak vele. A megoldást ők sem találták meg: nem is csoda, hiszen ahhoz előbb fel kell nőni!
A decoupage, vagyis szalvétatechnika egyszerű módja annak, hogy hétköznapi tárgyainkat egyedivé és különlegessé tegyük. Néhány alapanyag és egy kis kreativitás segítségével látványos díszek születhetnek.
Az Alzheimer-kór nem kizárólag nőket érint, mégis feltűnő, hogy a betegek között nagyobb arányban vannak nők. A kutatások szerint ebben a menopauza idején bekövetkező hormonális változások is szerepet játszhatnak. Mi az igazság?
A világ hihetetlen nagyot változott. A szakemberek csak kapkodják a fejüket a megmagyarázhatatlan társadalmi jelenségek láttán. Az egyik tanulmányt még meg sem írják, s már érvényét veszítették a belefoglaltak.
Az ősz egyik legkedveltebb alapanyaga a sütőtök, de a hűvösebb napokhoz a tartalmasabb húsételek is jól illenek. Ezúttal egy egyszerű, fahéjas sült sütőtök és egy különleges, erdei gyümölcsökkel készülő szarvashús receptjét ajánljuk.
Katikára régen azt mondták volna, hogy széle, hossza egy. Zsuzsikának igazi pocakja van, méretes. És így tovább. A szomszédasszonyom azt mondja, ők a jólét gyermekei. És a sok cukros italt, édességet hibáztatja a mostani túlsúlyos gyermekekért.
Szerencsére régen elvetett tévhit, hogy a szemüvegesek, „pápaszemesek”. Manapság még a fiatalok is szívesen viselik a szemüvegeket. De térjünk át a lényegre, vagyis arra, mi van a szemüveg mögött. Hogyan fessük ki ügyesen a szemünket?
We Love Fashion! Az idei dunaszerdahelyi WLF divatshow-n Demeter Richárd divattervező immár másodszor varázsolta el Dunaszerdahely és környéke divatkedvelőit ruhakölteményeivel, valamint bemutatkozott Matus Kovács Fanni Veronikával egy közös kollaborációban is.
Az utóbbi időben mintha elfogadóbbak lennénk az elmúlással szemben. Másképpen viszonyulunk hozzá, és nem csak mindenszentek idején kerül hozzánk közelebb a halál témája. Ez a változás a temetési szokásainkban is megmutatkozik.
Kevés olyan tervező van a mai divatvilágban, aki minden egyes alkalommal képes meglepni a közönséget. Simon Porte Jacquemus pedig éppen ezt teszi, és minden egyes kollekciójával sikerül valami formabontót alkotnia.
Valóban nehezebb manapság a férfiak élete, mint nagyapáink idejében? Mi a legfontosabb, amit meg kellene tanulnunk a kapcsolatok természetéről? Michal Bartoš életvezetési szakértő, terapeuta és önfejlesztéssel foglalkozó író segít betekinteni a férfiak fejébe és szívébe.
Ami egy könnyed délutánnak ígérkezett, hamar tanulságos történetté vált arról, hogyan képes néhány lenéző pillantás és gúnyos megjegyzés pillanatok alatt romba dönteni egy nő önbizalmát – majd arról is, hogyan lehet azt saját erőből újra felépíteni.
Csontos Erzsébet számára a család az első. A második pedig Naszvad faluközössége, ahol egész életét leélte. Anyaként ragaszkodott hozzá, hogy lányai magyar iskolába járva vigyék tovább a család értékeit, ma pedig az unokáit is hagyományőrzésre tanítja.
Nézzük meg a képet, 1915-ben készült. Alig látunk rajta kövér embert. Ha megnézünk egy mai utcaképet, elképedünk: hatalmas hasak dudorodnak, formátlan testrészek. Vajon mi változott meg?
Egyre többet olvashatunk arról, hogy lassan az emberiség háromnegyede depressziós. És hogy gyógyszert kéne rá szednie. Ez persze nem igaz. A komoly depressziót ne keverjük össze a rossz hangulattal! Az nem betegség.
Azt gondoljuk, hogy a női témák – a pipere, a szépítkezés, a divat, a „villogni és fénybenállni” – lenézendőek. Nem, dehogy! Mi, nők ilyenekkel is tudjuk szépítenia világot, hogy az még kellemesebb hely legyen.
Vannak történetek, amelyeket az ember igyekszik elfelejteni. Nem azért, mert nem számítanak, hanem mert túl sokat jelentenek. A múlt azonban makacs dolog: nem tűnik el attól, hogy becsukjuk előtte a szemünket. Egyszer csak visszakúszik – egy illatban, egy hangban, vagy egy régi füzet sárguló lapjain
Vannak olyan filmszerepek, amelyekhez nem kell diploma. Néhány másodperc a filmvásznon – és a jelenet évtizedekre belevésődik a nézők emlékezetébe. Ehhez persze olyan szépnek és tökéletes alakúnak kell lenni, mint Ursula Andress...
"Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből."